2016. május 12., csütörtök

Azt hittem jól haladunk

Na jól elkiabáltam tegnap ...
Azt hittem jól haladunk, de tévedtem!
Ma délelőtt fogászatra voltunk bejelentkezve. Lóri hátsó fogaival. Szóval nem ment oviba a két nagy.
Reggelre nem állítottam be a telefont, gondoltam minden nap 7 előtt felkel valamelyik, mostanában Ninike, így hát minek azzal vacakolni.
Nem pont ma reggel aludtak tovább???
Dehogynem.
Gyorsan adtam nekik reggelit, aztán nyomás ki az állatokhoz. Szakadt az eső.
Gumicsizmával a lábamon és apjuk Baseball sapijában mentem hátra. Gondoltam így legalább nem ázok szét, ha már úgy is sietni kell.
Ez a legveszélyesebb.
Szakadó esőben, gumicsizmában a sáros, csúszós földön.
Tehát csak óvatosan lépkedtem, nehogy elcsússszak a kecskekakin  egy pocsolyán. Bekecs a legelső kecskénk kezdi a sort. Gyors megfejtem, aztán visszadöcögtünk a karámba és levadásztam Kecsest is. Futtatott néhány kört velem az esőben, de megcsíptem a kis nyavalyást.  Szépen bevezettem, csak úgy óvatosan, mert ha ő megindul, akkor én repülök utána és igaz, hogy munkásfarmer van rajtam ilyenkor, de nem szerettem volna sáros lenni. ( így sem jutok a mosás végére szerintem soha)
Szépen feljött a fejőállásra, ahogy a nagykönyvben meg van írva, szépen elkezdtem a fejést, ahogyan tegnap mondtam és dicsérgettem.
Örültem a fejemnek, hogy majd hétvégén meglepődik az Uram.
Hát nem fog.
Megfordult és b@sszus leült.
Ennyi .
Kész. nem tudtam fejni.
Nem akart enni.
Leült és vége.
Gőzöm sincs hány kiló, de ő a legnagyobb a 3 közül és hát nem kicsi.
Nem bírtam mozdítani.
Kicsit odébb húztam a lábát és félig ülő helyzetben préseltem még ki egy kis tejet, a többit meghagytam ma a gidáknak.
Azt hittem jól haladunk, de nem. Megtorpant a jószág és bemakacsolta magát.
Holnap viszont ráfázik, mert nem sietek sehová!
De ma...
Késésben is voltam....
Mindig ez van. Valahogy érzik. Érzik  a gyerekek is. Tudják, ha időre megyünk, és akkor üt be a fene. Akkor kezd el bőgni valamelyik. Vagy akkor szivatnak az állatok. Tuti akkor szökik ki egy nyuszi. Akkor röpködnek el a fürjek. MA épp nem a fürjek, csak a kistyúkok. Kinőtték a helyüket ez már biztos, ugyanis egy pillanat alatt szöknek el. Pont, amikor menned kell, amikor késésben vagy.
Akkor nem kell a reggeli. Akkor kell újat csinálni. Akkor esik le minden. Akkor törsz el valamit.
Annyira jellemző!
Feladom.
Képtelen vagyok ennyi állattal és három kölökkel időben odaérni valahová is!
Lehetetlen!
Befejeztem.
Lesz, ami lesz én ezen többé nem vagyok hajlandó aggódni.
HA nem érünk oda, nem érünk oda.
Elég volt.
A Nimike is felöltöztetve, útra készen tojik be.
Végem.
Ez ellen nem tudok , mit tenni.
Bármikor is kelek fel, bármikor is kelünk útnak, ez van.
És úgy restellem, de tényleg nem fogok többé ezen vacakolni.
Ha egyszer időben elindulunk, akkor úgy is dugó van a városban, vagy felújítások.
De úgy sem indulunk el időben!

Negyed órát csúsztunk.
Azért csak sikerült bekerülni.

Jövő héten ugyanígy csütörtökön megyünk...hááát....nem sok szépet jósolok a napnak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése