2016. augusztus 28., vasárnap

Hajnal

Hajnali 4 múlt. Valamikor 2 órával ezelőtt a kicsi úgy döntött, hogy nem akar tovább aludni, s bennünket sem hagy ilyenkor. Mondogat, kopácsol, a hajunk meg égnek áll.
Apjuknak a legnehezebb, ő 4 előtt ébred minden hétköznap, és amikor 2-3 körül megébred Nimi, hát Apjuk is megébred, jóval korábban, mint ahogyan ébredne. Ez annyit jelent, hogy ha 10után kerül ágyba, akkor 4, 5 órát alszik egy nap. És általában 10 után kerül ágyba. Ő kel közülünk a legkorábban, és fekszik le  legkésőbb. (Mert persze előbb utóbb Nimród is visszabólint, és én is.) Apjuk pedig 4-kor megkezdi útját. Dolgozik 8 órát. 3-ra ér haza, ilyenkor ebédel és vesz egy fél óra levegőt, majd munkásruhát húz és megy az udvarra, vagyis megyünk. Minden napra jut egy tennivaló. Sokszor a legnehezebb eldönteni, mivel kezdjen. Kaszál, ólakat rendez, kecskét körmöl, darál,füvet nyír, gyerekre vigyáz....ha nekem éppen dolgom van. Nem is akárhogyan: Ő olyan,hogy akkor is engedi a gyereket fűnyírózni,ha sietne, akkor is beülteti a talicskába, amikor csak hátráltatja, akkor is megcsinálja a nyilacskát, vagy a lánya haját, ha ahhoz ki kell kapcsolni a darálót, s kezet kell mosnia, akkor is elviszi hintázni a kicsit, amikor éppen a fahordás közepén van, és akkor is belemegy a medencébe velük, amikor egy porcikája sem kívánja. Félretesz, félben hagy bármit, ha szép kerek szemek néznek rá, és bedől minden csábításnak, amit a gyerekei követnek el ellene.
Amikor beesteledik, bejövünk és segít nekem, vagy etetni vagy fürdetni a srácokat. Majd míg én mesét olvasok és befejezem az esti rutint, ő kimegy és rendezi az állatokat, előkészíti nekem a másnapi felszerelést. Még almát céklát is szed, összevágja és bekészíti a reggeli fejéshez, hogy nekem azt ne kelljen. A nyulak itatója mellé kis kannában vizet hoz, hogy nekem csak megtölteni kelljen. Becipeli a szénát a nyuszikhoz, hogy nekem csak etetni kelljen.

Bekészíti a fürjek kajáját egy vödörbe, hogy reggel csak etetni kelljen. Ha piac van másnap, akkor összerendezi a tojásokat, tartóba teszi, felcimkézi,hogy nekem ne kelljen.
Majd 10 körül beér, eszik, zuhanyozik és bezuhan mellém az ágyba, amikor már többnyire mindenki alszik. Gyakran én is.
És most ilyenkor, amikor hajnali 2 óta kukorékol a legkisebb kakasunk, ő már buszon ül, én pedig csak azt várom,hogy a kakaska kidőljön és alhassak tovább.
Hajnali 4 után.
Reggel pedig morgok, hogy nem aludtam ki magam, és elfelejtem,hogy van ,aki 4-kor már nem fekhetett vissza, hanem elkezdte a napi munkáját...
Napközben pedig szó nélkül tűri azt is, ha telefonon panaszolom neki, hogy márpedig én nem aludtam ki magam, mert csiripelt a legkisebb -jelenlegi legkisebb gyerekünk....
Ő. ... Ő pedig meghallgatja a panaszkodásomat, majd este 10-kor, mire mi már ágyban vagyunk, végre Ő is lepihenhet.
Szeretem...