2016. április 21., csütörtök

Ott folytatom, ahol abbahagytam...

Nem mutatkozom be, mert akik ide találnak, úgy is ismernek. Később az újonnan jövők pedig majd megismernek.

Inkább folytatom..
ott tartottam, hogy ma felkeltem.
Minden ment a szokásos módján, a reggeli őrületet is beleértve, mert nálunk az van. Egyedül indítom a két nagyot a kicsivel. Az általános reggeli kiakadások okai pedig:
1. az este kiválasztott ruha nem jó
2. nem akar felkelni
3. nem akar gyalogolni
4. lassan eszik
5. nincs bekötve a haja
6. szoros a gatya
7. bő a gatya...
8. bármi, ami lassítja az indulás folyamatát.
Ezek közül bármelyik, bármilyen párosításban, bármelyik gyereknél előjöhet.
Szerintem mi még soha nem értünk oda 8 előtt az oviba. Rettentő ciki, de ez van.
Szeptemberben pedig suli lesz :/
Szóval letelt a szokásos reggeli fergeteg és hazaérünk a Ninivel, az állatok is elrendezve, mondom neki : Gyere Ninike kicserélem a pelust és megyünk az udvarra.
Na itt már szerintem csak annyit hallott, hogy kiveszem a pelust és elszakadt a cérna....
Úgy pofán vágott a kisautóval, amivel éppen játszott, hogy felrepedt a szám.
Hogy a bánatban fogok most csücsörítős szelfit feltenni  a Face-re???
Pedig komolyan mondom, pont ma akartam :D :D
El lett szúrva a csücsörítésem, most egy hétre...vérzett is a szám.
 (talán ez az első szelfim ...de nem biztos...de talán meg tudom számolni egy kezemen, hányadik.
Ott azt kis-nagy sebet kell nézni ám!)


Szerintem ez a gyerek a legTANKabb  a három közül, pedig aki Lórit ismeri....
Miután Nimitank beverte a számat, kimentünk az udvarra. Lábat lógattunk, mert ahogy említettem itt azt is lehet ám! Nem úgy, mint a városban. És ezt ma is megtapasztaltam.
Bementünk a belvárosba, Apjuk fürjtojásozott, mi játszótereztünk. Ilyenkor tök jó, mert találkozunk kb. ezer ismerőssel és jó egyet beszélgetni....vagyis jó lenne ha tudnánk, de nem tudunk, mert a gyerekek, főleg a legkisebb nem hagy.
Kavicsot gyűjt mások babakocsijába pakolja, krétát lop, és krétát enne, leszedi és elveszi a másik gyerek itatóját, cumiját, bemászik a tujasor mögé, a ping-pong asztal alá, a toi -toi wc mögé...
Mennyivel könnyebb itt nálunk!!
Csak kimegyünk és mennek...ameddig akarnak...ameddig bírjuk szusszal.
Van itt víz, erdő, nádas, mező, szántó, legelő, kavicsos, fasoros, még focipálya is, na meg a szomszédoknál: malacok, marhák, őzek, szarvas, szamarak, libák....
De legjobban a "szembeszomszédokat" szeretem: Kinézek az ablakon és nincs ház...nincs ott senki...
Próbáltam lefotózni, de nem adja vissza a panorámakép sem...
Egyszerűen imádom. Apjuk a fenti három háló közül azt választotta, amelyikből erre a képre látunk..
Nem bántuk meg.
Sőt a holnapot kifejezetten szeretem, mert holnap telihold, ilyenkor nem sötétítek be estére, és pont bevilágít hozzánk!
Míg a holdtöltét mi csodálhatjuk, a napkeltét Csenge majd, az ő szobájából...
a napnyugtákat pedig a fiúk szobájából nézhetik.
Vaaagy kintről mindenki... öntözés közben :)
Kihagytam valamit? :)
Jah igen, egy valamiért mégis érdemes volt bemenni: nyaltak egy fagyit a srácok!
Nálunk még nem tudom, hol lehet kapni, de ki kell derítenem sürgősen!
Vagy venni egy frankó  mini fagyigépet! :)








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése